Jolikának (alias Lolikának) megmutattuk, hogy milyen klassz dolog szánkózni!! Annyira tetszett neki, hogy néma csendben figyelte az eseményeket, pedig mielőtt kijöttünk a hóra már igencsak "anya! fáradok, mennék aludni" hangokat hallatott.
Egy ideig Apa húzott minket, aztán én húztam a tesót. Föl, s le! Mert én már ilyen nagy vagyok:))
....pedig, ha nem hunyorognak, akkor nem is hasonlít a szemük ennyire egymásra....