Sok szeretettel!!!
2012. március 6., kedd
2012. február 23., csütörtök
Hóóóóóó
Jolikának (alias Lolikának) megmutattuk, hogy milyen klassz dolog szánkózni!! Annyira tetszett neki, hogy néma csendben figyelte az eseményeket, pedig mielőtt kijöttünk a hóra már igencsak "anya! fáradok, mennék aludni" hangokat hallatott.
Egy ideig Apa húzott minket, aztán én húztam a tesót. Föl, s le! Mert én már ilyen nagy vagyok:))
....pedig, ha nem hunyorognak, akkor nem is hasonlít a szemük ennyire egymásra....
2012. február 19., vasárnap
2012. február 18., szombat
Barkóba
Zorkával barkóbáztunk (miután 'meglepetést' kért reggeli után, és madártej lapult a hûtôben, ami pont remek erre a célra)
- na figyelj Zorka, az elsô szó: ami az égen repül
mire Zorka hihetetlen lelkesedéssel kiálltott fel: SZÁÁÁN!!!! :)))
- na figyelj Zorka, az elsô szó: ami az égen repül
mire Zorka hihetetlen lelkesedéssel kiálltott fel: SZÁÁÁN!!!! :)))
2012. február 17., péntek
2012. február 12., vasárnap
Az az igazság, hogy az egyik kedvenc időtöltésem (no persze mostmár a Lolának is), hogy anya kis neszeszeréből kipakoljuk a kincseket. Ilyen kis krém, olyan szájfény, no meg egy csodaszép rózsaszín szemhéjfesték....És én már azt is tudom, hogy a mutatóujjammal hogyan is kell szépen kifestenem magam. Látjátok??????
De azért oviba indulás előtt lemostam, mert anyáék szerint nem lehet 3 hét hiányzás után kifestve érkezzek az oviba:)
A tesó meg csak figyel! Épp azt mutatom neki, hogy hogy kell tojás pucolni. Egyébként nagyon jó tanítvány, mindent úgy csinál, ahogy én:))))
2012. január 2., hétfő
2011. december 27., kedd
Csodaszép napok
állnak mögöttünk. Ahogy minden évben, most is megérkeztek a Papáék, Dóriék és az Ildiék, hogy együtt ünnepeljük a Karácsonyt. Játszottunk, nevetgéltünk, sétáltunk - meg persze lakomáztunk - nagyokat. Annyi kincset hozott a Jézuska, hogy azóta sem tudok velük betelni. Kár, hogy egy évben csak egyszer van karácsony...
2011. december 22., csütörtök
2011. december 20., kedd
2011. december 9., péntek
Süti készül
2011. december 4., vasárnap
2011. november 20., vasárnap
2011. november 10., csütörtök
Hoppla után mentünk
Képzeljétek, meglátogattuk a pécsi Papáékat!! És egyúttal megnéztük merre jártak Hoppla, Mogyoró meg Cini (a Hoppla meséiből, ami Pécsről szól, és Zorka egyik kedvenc 'olvasmánya' azóta, hogy szülinapjára megkapta a Fezóéktól)
Keztük a Dzsáminál

aztán körbe-körbe karikába mentünk a lovasszobornál

a színháztér köveit is megnéztük

és persze a lakatfal sem maradhatott ki!!

Nagyon szeretem, amikor apa körbe pörget:))

A Lola is velünk volt ám, csak amíg mi sétáltunk, addig ő szunyált:)))

Aztán meg találkoztunk a pécsi barátainkkal is. És képzeljétek, az Álmos bevitt a székesegyházba (ott hátul az a két kis pont, az mi vagyunk:)). Apáék meg néztek nagyokat....
aztán körbe-körbe karikába mentünk a lovasszobornál
a színháztér köveit is megnéztük
és persze a lakatfal sem maradhatott ki!!
Nagyon szeretem, amikor apa körbe pörget:))
A Lola is velünk volt ám, csak amíg mi sétáltunk, addig ő szunyált:)))
Aztán meg találkoztunk a pécsi barátainkkal is. És képzeljétek, az Álmos bevitt a székesegyházba (ott hátul az a két kis pont, az mi vagyunk:)). Apáék meg néztek nagyokat....
2011. november 2., szerda
2011. október 23., vasárnap
Megtelt
2011. október 22., szombat
Ovi update
Képzeljétek el, HÁROM napja ott alszom az oviban. És képzeljétek el, hogy a cumóm sem hiányzik. (Már egyszer lebuktam, hogy anélkül is tudok aludni, amikor a nagypapival aludtam, és hogy még nem is kértem....) Az egész úgy történt, hogy a héten 2 bácsi a tetőn dolgozott, és olyan nagyon hangoskodtak, hogy nem tudtam ebéd után elaludni. Aztán apu mondta, hogy miért nem alszom akkor benn az oviban - mint a többiek - mert ott csend van. Jó apu, akkor holnap bent alszom - mondtam. Bevissszük a Novák tigrist, meg a kicsi babát, meg a vass kittit (ő egy hello kitty, csak a Vass Kitti nevü ovistársam után átneveztem:)). És így is lett. Apuék meg minden nap jönnek értem, ahogy megígérték, és én így nyugodt vagyok. Már egyáltalán nem sírok!! Se reggel, se napközben. Ha anyu visz, ha apu, mindegy - egy könny sem csordul reggel. Mondjuk az első ott alvós napomon, amikor megláttam aput, elpityeredtem, de anyuék szerint biztosan a megnyugvás könnyei voltak. Anyuék meg irtó büszkék:))))
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
megváltozott minden: