miután a "Kicsibaba" egy óriási puszit kapott ma reggel Zorkától, a következő "beszélgetés" zajlott:
- Zorka, emlékszel, hogy te is laktál így anya pocakjában??
- ... (heves bólogatás, mert az IGEN még bizony hiányzik a szótárból:))
- és mit csináltál odabenn??
- Dídábádíí!!
... hát ím, fény derült a titokra..:)))
2010. október 28., csütörtök
2010. október 22., péntek
2010. október 18., hétfő
késsel - villával
2010. október 11., hétfő
dumagép
Még augusztusban kérdezték tőlem, hogy "de mióta beszél??" mire én azt mondtam, hogy igazából én még nem tekintem úgy, hogy Zorka beszélne. Ami abban az értelemben igaz, hogy kerek egész mondatokban nem beszél. Viszont nagyon mókás szótárat kezdett el kialakítani: ő lett az igekötők nagymestere:) szóval igét igazából nem nagyon használ - kivéve az ENNI-t!!:)) de annál több igekötőt. Te, ki! - amikor ki akar menni, vagy a Víz, le potty, amikor kifröccsen a víz (amit nagyon mókás nógrádi akcentussal mond, valahogy így lááá pátty. De a ki, be, le, fel -t mindenhol remekül használja, csak igét nem tesz mögé:)
Tegnap nagyon régi, nagyon kedves ismerőseink voltak nálunk, akik tulajdonképpen mindent megértettek, amit Zorka elmesélt nekik szóval, vagy inkább testbeszéddel (bár néhol egy kicsit be kellett vetni a Novák - magyar tolmácssegédeket:)))
A kedvencek valahogy így sorakoznak:
- Te nem kicsi, te jó csüccs - vagyis, ha én nagy leszek, felülök a lóra.
- Mamici, enni!!! - ez persze a nagymami kedvence, amikor Dorcával ezt kánonban kiabálják a nagymaminál a konyhában, előkével a kezükben:))
- Apa itt, Te nem láá pááty - ha apa itt van, akkor nem esem le (ez a csúzdai kísérőmondat)
- tette papa titíííí - a másik papa vonattal jön (mert az egy-kettőből teljesen logikusan következik, hogy a másik az a kettő - vagyis tette:))
- és a nagy kedvenc: Dídábádi. - de hogy ez mit jelent, senki nem tudja. Ezt egyszerűen nem sikerül megfejtenünk. Viccesen sokat használja, de mindig másra, és nem jövünk rá, hogy mi az összefüggés. "Ilyenek ezek a felnőttek, mindent el kell nekik magyarázni"
Szóval így beszélgetünk mi nap-mint-nap Pincikével, aki nagyon boldog, ha kimond egy-egy új szót.
Tegnap nagyon régi, nagyon kedves ismerőseink voltak nálunk, akik tulajdonképpen mindent megértettek, amit Zorka elmesélt nekik szóval, vagy inkább testbeszéddel (bár néhol egy kicsit be kellett vetni a Novák - magyar tolmácssegédeket:)))
A kedvencek valahogy így sorakoznak:
- Te nem kicsi, te jó csüccs - vagyis, ha én nagy leszek, felülök a lóra.
- Mamici, enni!!! - ez persze a nagymami kedvence, amikor Dorcával ezt kánonban kiabálják a nagymaminál a konyhában, előkével a kezükben:))
- Apa itt, Te nem láá pááty - ha apa itt van, akkor nem esem le (ez a csúzdai kísérőmondat)
- tette papa titíííí - a másik papa vonattal jön (mert az egy-kettőből teljesen logikusan következik, hogy a másik az a kettő - vagyis tette:))
- és a nagy kedvenc: Dídábádi. - de hogy ez mit jelent, senki nem tudja. Ezt egyszerűen nem sikerül megfejtenünk. Viccesen sokat használja, de mindig másra, és nem jövünk rá, hogy mi az összefüggés. "Ilyenek ezek a felnőttek, mindent el kell nekik magyarázni"
Szóval így beszélgetünk mi nap-mint-nap Pincikével, aki nagyon boldog, ha kimond egy-egy új szót.
2010. október 6., szerda
őszi pillanatképek
2010. október 4., hétfő
2010. október 3., vasárnap
Orrfújás
egy újabb szerkesztői bejegyzés az utókor (és a mi emlékezetünk) számára: Zorka benáthásodott. De úgy nagyon sajnos. Eddig, azaz EDDIG az orrszívással irigyelt dolgunk volt: Zorka magának szippantotta az orrát. Nem sírt. Nem kellett lefogni, ami nagyon nagy könnyebbség volt nekünk. De most nem engedi. Viszont egészen jól sült el végül a dolog. Eddig is fújdogálta már az orrát, kisebb-nagyobb sikerrel. Most viszont úúúúgy megtanulta kifújni az orrát, hogy szinte a felnőttek is megirigyelnék. Úgyhogy félreraktuk az orrszívót a kistesónak:))))
2010. szeptember 27., hétfő
Lovason ünnepelt a CSALÁD!!
Az idén is összegyűlt a "kis"családom Lovason, hogy együtt ünnepeljük meg a szülinapomat. Ez tavaly is remek apropónak tűnt, hogy együtt legyünk mindahányan!!

Mindenki jól érezte magát (szerintem:))))

úgy látom a két nővérke is!!

így nézegettem a lovakat, áhítozva, hogy mikor ülhetek rá végre fel. Hiszen hetek óta azt mondogatom, hogy "Te nem kicsi, ló csüccs":)

Akkorát hancúroztunk Viki mamával!!!

A nap fénypontja: egy igazi CSÚZDA!! Hát hiszen tudjátok, hogy mennyire szeretek csúzdázni:))) és mostmár jöhet eső, tél, nekem van min csúsznom!!!

A Noniék is felköszöntöttek!

Dorcával építőkockáztunk!

így rohantam Annához!!

a végén pedig a Viki mama rántott csirkecombja mentett meg minket:)))

Mindenki jól érezte magát (szerintem:))))

úgy látom a két nővérke is!!

így nézegettem a lovakat, áhítozva, hogy mikor ülhetek rá végre fel. Hiszen hetek óta azt mondogatom, hogy "Te nem kicsi, ló csüccs":)

Akkorát hancúroztunk Viki mamával!!!

A nap fénypontja: egy igazi CSÚZDA!! Hát hiszen tudjátok, hogy mennyire szeretek csúzdázni:))) és mostmár jöhet eső, tél, nekem van min csúsznom!!!

A Noniék is felköszöntöttek!

Dorcával építőkockáztunk!

így rohantam Annához!!

a végén pedig a Viki mama rántott csirkecombja mentett meg minket:)))
2010. szeptember 17., péntek
2 éves vagyok!!!
2010. szeptember 13., hétfő
A játszón...
mostanában az idő nem annyira kedvezett legújabb hóbortomnak. De MA!! Kisütött a nap, és felszáradt a csúúúúúzda:))) én meg le-s-fel. Róttam a köröket. És hát...már nem úgy, mint a kicsik.....:)))
2010. szeptember 10., péntek
2010. szeptember 6., hétfő
Haj
2010. augusztus 24., kedd
2010. augusztus 22., vasárnap
2010. augusztus 17., kedd
Nem dicsekvés
csak az utókor számára egy kis feljegyzés a főszerkesztőtől:
Zorka hetek óta nem fogyaszt pelenkát. Ugyan alváshoz még feladom rá, de igazából nem használja. És persze iszonyú büszkék vagyunk rá:))
Zorka hetek óta nem fogyaszt pelenkát. Ugyan alváshoz még feladom rá, de igazából nem használja. És persze iszonyú büszkék vagyunk rá:))
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)